Wekertem nyalka legénye
"Hej rozmaring, rozmaring
Leszakadt rólam az ing.
Van már nékem kedvesem,
Ki megvarrja az ingem..."
Dalolássza a két jóbarát Bazsi és Pari (ugye milyen nagyra nőttek már), miközben a tavasz eljövetelét csodálják, és vágyakozva nézik leendő otthonukat. Azért toporognak úgy az ablakban (és nem véletlen a nóta sem), mert izgatottan várják drága cimborájukat Ringót, aki szép nyalka, illatos rozmaringlegény, és már palántaként érkezik majd hozzánk. Ahogy azt a népmeséből tudjuk, a királylány is őt választotta, no, de lássunk miben rejlik az ő vonzereje. Nyugtató, emésztést segítő gyógyhatása mellett, a húsok pompás fűszere, de a belőle készült rozmaringszesz, igéző illattal fonja körül a hölgyeket.
Reméljük az időjárás most már egyre kegyesebb lesz hozzánk, és lakóink mihamarabb kiköltözhetnek a kertbéli otthonaikba. Ők már nagyon, nagyon várják! Mi is...
Mit tudtaunk még a rozmaringról?
Ha "Hej rozmaring, rozmaring" a magyar népdalt dúdolgatjuk, mi mást, hiszen nemsokára megérkezik kertünkbe egy rozmaring palánta. Az ő kedvese lehetne a bazsalikom, mert növekedésére jótékony hatással van. Barátait megvédi a fehér légytől, s reméljük a lisztharmattól is. Ez okból jó szomszédja lesz a paradicsomnak, aki a bazsalikommal karöltve a mediterrán konyha alapanyagai. Hozzájuk csatlakozik a kakukkfű is, mert fény- és vízigénye közel azonos a rozmaringéval, aki így igazán barátok közt lesz.
2011-ben a rozmaring nyerte el az év gyógynövénye címet, még szerencse, hogy honfoglalóink átvették eme növényt a Pannóniában élt népektől. A történelem több pontján találkozhatunk vele, a kolostorokban gyógynövényként ültették nyugtató, s az emésztést segítő hatása miatt. Hallhattunk már a „magyar királynő vízéről” is (Aqua Reginae Hungariae). A rozmaringszeszt Erzsébet királyné használta, s elismerően írt jótékony hatásáról. A 17. században már a rózsavizet is háttérbe szorította. Fürdővízbe áztatva frissítő hatása van.
A barokk korban már a nemesítésével is foglalkoztak, ekkor már fűszernövényként is ismerték. A mediterrán konyha alapanyaga ő is. Kiváló vadhúsokhoz, bárányhoz, tepsiben sült burgonyához, de mi nagyon szeretjük, ha a sülő pulyka mellett egy rozmaringág is lapul.
Mit lehet még elmondani róla?! Talán megemlíthetjük Horatius egyik ódáját, amiben említést tesz arról, hogy rozmaringkoszorút készítettek a házi isteneknek az ókorban. Ovidius szerint maguk az ünneplők is viselték ott, ahol a puszpáng már nem élt meg. Tömjén helyett is égették illatos füstje miatt. (Pestis idején is égettek rozmaringot a betegség ellen).
Reméljük az időjárás már nekünk fog kedvezni és társaival együtt ő is mihamarabb kinn fog virítani a Wekertemben a mi, valamint látogatóink örömére.
