Lukácsy Tibor könyvműves mester

Lukácsy Tibor könyvkötő mester, grafikus, író bemutatása:

Már fiatalon írt, rajzolt. Marosvári György festőművész volt az egyik meghatározó mestere. Miután az utolsó fordulóban kiesett a Képzőművészeti Főiskola felvételi rostáján, úgy döntött más utat választ. A Budapesti Történeti Múzeum ásatásain kezdett dolgozni, amikor először találkozott a papírrestaurátori szakmával. Rögtön tudta, hogy ez közel áll hozzá, és megpecsételődött a szerelem. 1983-ban elvégezte a könyvkötő szakmunkás képzést, majd a Képző és Iparművészeti Szakközépiskolában tanulta ki a mesterség alapjait. Első munkahelye az Országos Széchenyi Könyvtár volt. Később 10-15 évig grafikusként, illusztrátorként, képszerkesztőként, tipográfusként dolgozott egy kiadónál. A számítógépes grafika előretörésével újból visszatért régi, szeretett szakmájához, a könyvkötéshez, könyrestauráláshoz, és 1991 óta egyéni válalkozóként dolgozik.

Lukácsy Tibor életében a papír és ceruza mindig nagy jelentőséggel bírtak, kamaszkora óta ír, több novellája jelent már meg, többek között az Aposztróf Kiadó gyűjteményes kötetében és a Kávéházmagazin online folyóiratban. Lukácsy író-rajzoló-gondolkodó, reneszánsz típusú, sokoldalú mesterember, akiben mindig is megvolt az anyag iránti tisztelet, alázat és a folyamatos kísérletezési vágy. Tartott már worshopokat is, ahol a könyvművesség csínját-bínját oktatta, de a kalligráfiában is jártas. Filozófiai gondolkodásához fanyar humor, a grotesz és a szürrealizmus elemeinek megjelenítése párosul mind írásaiban, mind grafikáiban.

Az Aposztróf Kiadó gondozásában 2017-ben megjelent "Óriási bravúrral – Képes kapuskönyv” című kötetében szerencsésen találkozott a papír, a grafika és a filozófiai gondolkodás. A könyvben 11 kapust interjúvolt meg – akik közül többen a Kispest Honvédban is védtek –, és bogozgatta a kapusság filozófiáját, létének különböző vetületeit: 
a kapus, aki kívülálló, magányos, kiszolgáltatott, óriási felelősség nehezedik a vállára, mazochista, őrült, még kicsit bohóc is. Lukácsy szerint nem is igazán labdarúgó, talán több annál, de mindenesetre más.

Az örökké kételkedő ember vívódása a sima, tiszta papírral kapcsolatban: 

”Mire megyek én most ezzel a semmivel, ezzel a háborítatlan fehér pusztasággal? Nem kéne az én firkálásommal megzavarni a fenségét, hiszen önmagában is annyira szép! Hol tojáshéj simaságú, hol finoman, hol pedig durván szemcsés. Fel tud-e nőni a munkám egy kreatív papír nagyszerűségéhez?”

Lukácsy Tibor honlapja: http://www.konyvmuves.hu/

Kapcsolódó galériák: